A Számviteli Törvény változásai

2016. szeptember 14.

2016. június 15-én kerültek kihirdetésre a Számviteli Törvény legújabb módosításai. Ezek többségét először a 2017. évről készülő beszámolóra kell alkalmazni, ugyanakkor vannak olyan szabályok, amelyek a vállalkozás döntése szerint akár már a 2016. évi beszámolóra is alkalmazhatók. Az IFRS bevezetésével kapcsolatos változásokat 2015. június 23-i cikkünkben mutattuk be, így most csak az egyéb változásokról írunk.

  • Változott a beszámoló bizonyos sorainak megnevezése a Számviteli Törvény és a Törvény mellékletében szereplő mérleg- és eredménykimutatás sémák közötti összhang megteremtése érdekében.
  • Közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak az üzleti jelentésükben un. nem pénzügyi kimutatást is kötelesek közzétenni. Ebben be kell mutatniuk üzleti modelljüket, a környezetvédelmi, a szociális és foglalkoztatási törekvéseket, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetésre vonatkozó információkat. Amennyiben a vállalkozó nem rendelkezik a fentiekkel, akkor annak hiányát is közölni kell. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó fogalmát a 2014/95/EU irányelv határozza meg.
  • Azoknak a vállalkozóknak, amelyek átruházható értékpapírjait az EGT valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták, üzleti jelentésükben eddig is vállalatirányítási nyilatkozatot közzé kellett tenniük. A vállalatirányítási nyilatkozat tartalma most tovább bővül a sokszínűségre vonatkozó információkkal.
  • A kiegészítő mellékletben a bérjárulékokat nem állománycsoportonként, hanem jogcímenként kell kimutatni.
  • Nem minősül hibának a szerződésmódosítással, a számviteli bizonylatok módosításával dokumentált, beszámolóval lezárt üzleti évet érintő gazdasági események utólagos módosítása. Ennek ellenére ezeket a hibával azonos módon kell elszámolni, ami azt is jelenti, hogy jelentős tételek esetén ún. három oszlopos beszámoló készítése szükséges.
  • Az összemérés elve alapján az utólagos támogatások könyvelhetők bevételként abban az esetben, ha a támogatással a mérlegkészítés időpontjáig elszámoltak, függetlenül annak pénzügyi rendezésétől.
  • Befejezett kísérleti fejlesztés, alapítás-átszervezés aktivált költségei, üzleti vagy cégérték esetén a Számviteli Törvényben meghatározott amortizációs időtartamok már nem csak lehetőségként merülnek fel, hanem kötelezővé válnak. Kísérleti fejlesztés, alapítás-átszervezés aktivált költségei esetén az időtartam legfeljebb 5 év, üzleti vagy cégérték esetén legalább 5 és legfeljebb 10 év (ha az eszköz hasznos élettartamát nem lehet megbecsülni).
  • A módosítás egyértelműen kimondja, hogy a vásárolt követelések és a tartósnak minősülő követelések behajthatatlansága vagy elengedése miatti ráfordításokat a pénzügyi műveletek eredményében kell elszámolni. Ha a ráfordítás befektetett pénzügyi eszközökhöz kapcsolódik, akkor a befektetett pénzügyi eszközök ráfordításai között kell kimutatni, ha pedig forgóeszközökhöz, akkor a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között. Amennyiben nem vásárolt vagy tartós követelésről van szó, hanem a vállalkozás saját maga által keletkeztetett nem tartós követelésekről, az ezekkel kapcsolatos tételeket az egyéb ráfordítások között kell elszámolni.
  • A Polgári Törvénykönyv szerint a korlátolt felelősségű társaságok adózott nyereségét (eredménytartalékot) meg kell osztani a tagok között, azonban a nem teljesített vagyoni hozzájárulásra osztalék nem fizethető. Ennek megfelelően módosult a Számviteli törvény. Osztalék fizetésekor, amennyiben az osztalék a kft. olyan tagjára jutna, akinek még be nem fizetett hozzájárulása van, az adott osztalékot a jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére átvezetett összegként az eredménytartalék csökkenéseként kell kimutatni.

Vissza a hírekhez