Ázsióval történő tőkeemelés SZJA vonzatai

2016. október 20.

Magánszemély cégtulajdonosok esetében gyakran előfordul, hogy korábban már leadózott személyes jövedelmükből a cégükben tőkét emelnek, amire úgynevezett ázsiós tőkeemelés formájában is sor kerülhet. Ázsiós tőkeemelésről akkor beszélünk, amikor a tulajdonos vagy tulajdonosok által teljesített vagyoni hozzájárulás egyik része a jegyzett tőkébe, másik része tőketartalékba kerül. Nem csak a tulajdonosok, hanem a társaságba belépő új tagok részesedés-szerzésekor is lehetőség van ázsiós tőkeemelésre.

Az ázsiós tőkeemelés dokumentálásának többek között akkor van jelentősége, amikor bármelyik tulajdonos a későbbiekben megválik a cégbeli részesedésétől. A személyi jövedelemadó törvény rendelkezései szerint ilyenkor a részesedésétől megváló tag adóköteles jövedelme a részesedés átruházása során megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a részesedés megszerzésére fordított érték és kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét. A jogszabály értelmében a részesedés megszerzésére fordított érték a részesedés átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke.

A vonatkozó jogszabályi rendelkezést a gyakorlatban szigorúan szó szerint kell értelmezni, vagyis a részesedés megszerzésének igazolására csak és kizárólag a létesítő okiratban (társasági szerződésben) ténylegesen feltüntetett vagyoni hozzájárulás vehető figyelembe a cégből kilépő tag adóköteles jövedelmének meghatározásakor. A tőkejuttatásra vonatkozó taggyűlési határozat, banki átutalási bizonylat, stb. nem alkalmasak a vagyoni hozzájárulásként teljesített érték hivatalos igazolására. Annak ellenére sem, hogy ez utóbbiak egyébiránt könyvelési alapbizonylatnak tekinthetők.

Következésképpen a cégtulajdonosoknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy az ázsiós tőkeemelés esetén a létesítő okiratban minden, a tulajdonosok által teljesített vagyoni hozzájárulás feltüntetésre kerüljön, különben részesedésük eladásakor olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy a társaság részére teljesített vagyoni hozzájárulásuk egy részét nem lehet a részesedés megszerzésére fordított értéknek tekinteni, ezért gyakorlatilag olyan jövedelem után kell adót fizetniük, amit korábban magánszemélyként már egyszer leadóztak.

Egy példával élve, ha a társaság magánszemély tulajdonosa (vagy a cégbe új tulajdonosként belépő magánszemély) által vagyoni hozzájárulásként teljesített kétmillió forintból egymillió forint a jegyzet tőkébe, míg a másik egymillió forint a tőketartalékba kerül, ám ez utóbbiról nincs rendelkezés a létesítő okiratban (társasági szerződésben), akkor ezt az utóbbi egymillió forintot nem lehet később a részesedés megszerzésére fordított értéknek tekinteni.

Ha tehát a tag későbbiekben pl. hárommillió forint ellenében megválik a korábban szerzett részesedésétől, akkor nem a hárommillió forintos bevétel és a korábban általa vagyoni hozzájárulásként teljesített összesen kétmillió forint közötti pozitív különbözet, azaz egymillió forint után, hanem kétmillió forint jövedelem után kell adóznia, hiszen a tőketartalékba helyezett egymillió forintos összeget nem lehet a részesedés megszerzésére fordított értéknek tekinteni.

Mindez azonban elvileg elkerülhető, ha a tőkeemeléskor mind a jegyzett tőkébe mind a pedig a tőketartalékba helyezett egy-egy millió forintról rendelkezés történik a létesítő okiratban (társasági szerződésben).

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatosan kérdése merülne fel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot Hajdu Zsolt senior managerrel.

Kapcsolatfelvétel


Vissza a hírekhez