A helyi adókat érintő főbb változások 2017-től

2016. december 15.

Cikkünkben a helyi adózás terén 2017-től életbe lépő, kifejezetten a vállalkozásokat, valamint a civil szervezetek helyi adó mentességét érintő néhány változásról szeretnék összefoglalóval szolgálni.

Helyi iparűzési adóbevallás benyújthatósága a NAV-on keresztül

Az adóalanyok az állandó jellegű iparűzési tevékenységükre vonatkozó bevallásukat, továbbá, 2017-től kezdve a bevallások kijavítását, önellenőrzését a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon (NAV) keresztül is teljesíthetik, az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK) segítségével.

Tehát a helyi iparűzési adóbevallást, illetve annak kijavítását vagy önellenőrzését nem kizárólag a területileg illetékes önkormányzatokhoz, egyenként, hanem egy egységes nyomtatványon a NAV-on keresztül is be lehet majd nyújtani, azonban az adóbevallást továbbra is településenként kell elkészíteni.

Az egységes formanyomtatványon történő adóbevallás lehetősége a jelentősebb számú helyi adó telephellyel rendelkező vállalkozások számára (pl. távközlési szolgáltatók, stb.) óriási könnyítésnek tekinthető. Ezért szeretnénk külön felhívni a figyelmet arra a kedvező lehetőségre, hogy a 2016. évre vonatkozó, de 2017-ben teljesítendő helyi iparűzési bevallások már szintén benyújthatók a NAV-on keresztül is.

Kapcsolt vállalkozások helyi iparűzési adóalapja

Amennyiben a vállalkozás közvetített szolgáltatásainak értéke az eladott áruk beszerzési értékével (ELÁBÉ) együtt meghaladja az árbevétel 50%-át, akkor a helyi iparűzési adó alapját közösen kell megállapítania azokkal a társasági adótörvény szerinti kapcsolt vállalkozásaival, melyeknél ez az arány szintén meghaladja az 50%-ot.

A jövőben csak azok a kapcsolt vállalkozások lesznek kötelesek a helyi iparűzési adóalapjuk összeszámítással történő megállapítására, amelyek esetében a kapcsolt vállalkozási viszony 2016. október 1-jét követően, szétválással jön létre.

A cégcsoportok számára ez jelentős egyszerűsítésnek tekinthető azzal, hogy az üzleti évüket 2016. október 1-jét megelőzően megkezdő kapcsolt vállalkozásoknak még a jelenleg hatályos szabályok szerint kell a feltöltési és adófizetési kötelezettségüknek eleget tenniük.

K+F fogalom egységesítése

A helyi adóban az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés („K+F”) jelenleg egy tágabb fogalom, mint a társasági adóban.

2017-től kezdve egységesülnek az helyi adó és a társasági adó „K+F” fogalmai. Következésképpen a helyi iparűzési adó alapjának megállapításkor a nettó árbevételből a társasági adó (Tao.) törvény 7. § (1) bekezdés t) pontjában definiált „K+F” költséget kell majd levonni, azzal a feltétellel, hogy egy költséget csak egyszer lehet figyelembe venni a helyi iparűzési adóalap megállapítása során (azaz vagy mint anyagköltség, vagy mint K+F költség).

Jogdíjfogalom jelentős leszűkülése

A jogdíjbevételek nem képezik részét a helyi iparűzési adóköteles árbevételnek.

A már korábban, 2016. július 1-étől hatályba lépett évközi változások következtében a jogdíj fogalma jelentősen leszűkült. A szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben részesülő szoftver hasznosítási engedélyéből, felhasználási engedélyéből származó ellenérték, valamint ezen kizárólagos jogok értékesítéséből származó ellenérték (bevétel) továbbra is helyi iparűzési adómentes jogdíjbevételnek minősül.

A fentiekkel ellentétben 2016. július 1-étől nem tekinthető többé helyi iparűzési adómentes jogdíjbevételnek:

  • a szabadalomnak nem minősülő iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotások hasznosítási engedélyéből;
  • a know-how hasznosítási engedélyéből;
  • a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű vagy szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélyéből származó ellenérték; továbbá
  • a fentiekben említett iparjogvédelmi valamint szerzői jogi oltalmi tárgyakhoz fűződő vagyoni jogok átruházásáért kapott ellenérték;
  • a védjegy,
  • a kereskedelmi név,
  • és az üzleti titok használati engedélyéből származó ellenérték.

Az átmeneti szabályok értelmében:

  • A 2016. június 30-áig beszerzett vagy előállított immateriális jószágok hasznosításából, átruházásából származó jogdíjbevételek továbbra is a korábbi, tágabb, 2016. június 30-áig hatályos definíció szerinti helyi iparűzési adómentes jogdíjbevételeknek tekinthetők, ha a vállalkozás ugyanezeket a jogdíjbevételeket az adott adóévre benyújtott társasági adó-bevallásában szintén adóalap-csökkentő tételként számolja el; avagy akként számolhatná el, azonban az elszámolásra azért nem kerülhet sor, mert a vállalkozás társasági adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. A korábbi, tágabb definíció szerinti jogdíjbevételek helyi iparűzési adómentes elszámolása utoljára 2021. június 30-áig lezáruló adóévben lehetséges.
  • Külön átmeneti szabályok vonatkoznak a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű vagy szerződi joghoz kapcsolódó jogok által védett teljesítmények felhasználási engedélyéből származó vagy a jogok átruházása fejében elszámolt bevételek átmeneti helyi iparűzési adómentességére. Amennyiben ugyanis a szerzői jogi oltalom 2015. június 30-át követően, 2015. július 1. és 2016. június 30. között hatályossá váló (a nyilvántartó hatóság részére benyújtott) szerződés alapján keletkezett, akkor a szerzői jogdíjbevételek helyi iparűzési adómentes elszámolására utoljára csupán a 2017. december 31-éig lezáruló adóévben van lehetőség.

IFRS

Az IFRS szerinti beszámoló készítésére áttérő, valamint az IFRS-t alkalmazó vállalkozások helyi iparűzési adó előlegének és adóalapjának meghatározása tekintetében jelentős mennyiségű, főként technikai jellegű új rendelkezés lép életbe 2017-től kezdődően.

Civil szervezetek feltételes helyi adó mentessége

Civil szervezetnek a Ptk. szerinti alapítványok, egyesületek, közhasznú szervezetek, továbbá az egyesülési jog alapján létrejött egyéb szervezetek minősülnek.

2017-től szigorodni fognak a feltételek, amelyek alapján a civil szervezetek mentesülhetnek a helyi adók alól:

  • A helyi adók alóli általános mentesség a jövőben csak akkor állhat fenn, amennyiben a civil szervezetnek nem keletkezett sem belföldi sem külföldi jövedelem (társasági) adó fizetési kötelezettsége az előző adóévben folytatott tevékenységeiből származó jövedelme (nyeresége) után. Míg jelenleg ez a feltétel csak a vállalkozási tevékenységekre vonatkozik, a jövőben a nem vállalkozási tevékenységekből sem keletkezhet adóköteles nyereség.
  • Adómentes az az épület, épületrész vagy telek, amelyet a civil szervezet kizárólag az alapító okiratában (alapszabályában) meghatározott alaptevékenység, főtevékenység kifejtésére használ. 2017-től kezdve csak az ingatlan-nyilvántartásban tulajdonosként bejegyzett civil szervezet lesz jogosult erre az adómentességre; épület, épületrész vagy telek használatára vagyoni értékű jog (haszonélvezet, használati jog) alapján jogosult civil szervezet viszont már nem.

A fenti mentességek feltételeinek teljesüléséről az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig a civil szervezetnek formális bevallást kell benyújtania a területileg illetékes önkormányzati adóhatóság részére.

Amennyiben a fentiekkel kapcsolatosan kérdése merülne fel, kérjük, vegye fel a kapcsolatot dr. Hajdu Zsolt vagy Kunsági Anna adótanácsadó kollegánkkal.

 Kapcsolatfelvétel


Vissza a hírekhez